Rozhovor bol uverejnený v Hamuliakovskom spravodaji v máji 2017
?
VYRAZIL Z HAMULIAKOVA
PaedDr. Mgr. Pavol Myjavec, PhD. je od 1.7.2014 farárom Farnosti Šamorín, pod ktorý spadá aj Hamuliakovo. Po skončení štúdií na Rímskokatolíckej cyrilometodskej bohosloveckej fakulte Univerzity Komenského v Bratislave pôsobil od roku 2002 ako kaplán v Nových Zámkoch a od roku 2004 ako administrátor v Holiciach. Od roku 2005 bol školským inšpektorom a od roku 2014 je školským dekanom
Pán farár, pôsobíte v Hamuliakove skoro 2,5 roka. Je to nielen Vaše súčasné pracovné pôsobisko, ale v tejto obci ste prežili aj svoje detstvo a mladosť. Ako ste vnímali túto obec vtedy a ako ju vidíte teraz?
Obec Hamuliakovo za svojho detstva a mladosti som vnímal ako malú malebnú obec pri Dunaji. S touto obcou sa spájajú zážitky, ktoré sú častokrát spomienkou, a pri dnešnom výraze obce sú už akoby skryté. S tým súvisí aj rozmach obce a obyvateľstva. To, čo bolo, je už menej viditeľné a badateľné.
Prečo a kedy ste sa rozhodli stať katolíckym kňazom?
Cesta ku kňazstvu bola vedená miestnym spoločenstvom veriacich na čele s bývalým dekanom – farárom Mons. Alexandrom Barcsekom. Asi od desiateho roku života som vnímal silnú podporu z ich strany k nasmerovaniu teologických štúdií. Neraz mi boli oporou v rozhodovaniach a životných skúškach. Týmto by som sa chcel poďakovať za ich príklad, ako i rady, ktorými si Pán Boh poslúžil v mojom živote na ceste ku Kristovmu kňazstvu.
Aké pastoračné výzvy vidíte vo Vašej farnosti a konkrétne v hamuliakovskej filiálke?
Je evidentné, že mesto Šamorín a filiálka Hamuliakovo sa rozrastajú čo do počtu obyvateľstva. V prvom rade vnímam potrebu patričnosti obyvateľa ku farnosti. Katolícka cirkev ponúka zjednocujúci rozmer patričnosti ku spoločenstvu napriek jazykom, kultúram a národom. Toto veľké poslanie našej Cirkvi by som rád uskutočňoval aj na miestnej úrovni vo farnosti Šamorín. K tomu sú mi nápomocní aj vdp. kapláni, ako i spoločenstvá zasväteného života prítomné vo farnosti. Ako ďalšie by som rád uviedol posilnenie sviatostného života, čiže, hlbšie spoznávanie a život s Ježišom Kristom – veriacich farnosti – v kostole, v katechézach i v stretnutiach.
Ste školským dekanom pre dekanát Šamorín. Čo všetko patrí do Vašej kompetencie? Ako vnímate súčasnú mladú generáciu?
Úloha školského dekana spočíva najmä v permanentnej formácii katechétov – učiteľov náboženskej výchovy katolíckej – ako i v spolupráci s farármi dekanátu Šamorín zabezpečiť plynulý priebeh vyučovania náboženskej výchovy na školách. Zo stretnutí s katechétmi nášho dekanátu vnímam mladú generáciu ako otvorenú pre nové poznatky a schopnú žasnúť nad skutočnosťami, ktoré ich presahujú. Sem patrí aj otvorenosť pre otázky katolíckej viery. Ona si vyžaduje trpezlivosť a jasnú orientáciu voči mladým. Tu vidím veľkú mieru zodpovednosti vedomia a nasledovania správnych hodnôt personifikovaných v Ježišovi Kristovi. Náboženská výchova tieto pravé hodnoty – Dobra, Krásy, Pravdy a Jednoty – postupne vyjavuje a odovzdáva mladej generácii v každom čase. V tomto rozmere učiaca úloha Katolíckej cirkvi na škole ako i mimo nej je nezastupiteľná. Mládeži to umožňuje dlhodobý rozlet, možnosť komunikácie nielen na školách, ale i mimo nich.
Kostol v Hamuliakove patrí medzi jeden z najstarších na Slovensku. V čom Vy vidíte jeho jedinečnosť z hľadiska sakrálnej architektúry?
Kostol v Hamuliakove je mne najbližší a najmilší spomedzi sakrálnych stavieb. Tu som strávil detské a mladícke roky, a tu sa rodilo i moje kňazské povolanie. Dávny výzor exteriéru a interiéru kostola mi je známy z dobových fotiek. Exteriér kostola je príkladom románskej architektúry polovice 13. storočia. V interiéri sa nachádzajú vzácne fresky – Biblia pauperum, obrázková Biblia – s výjavmi zo Svätého písma a zo života svätých. Som rád, že predchodca Mons. Alexander Barcsek síce dlhý čas, ale pracne za pomoci miestnych obyvateľov prinavrátil čo najautentickejšiu podobu románskej sakrálnej architektúry kostola, ktorá jej dáva aj jedinečné zaradenie medzi najzachovalejšie dobové stavby. V budúcnosti by bolo vhodné pouvažovať nad zachovaním jestvujúcej vonkajšej architektúry, ako i vnútornej, s eventuálnou materiálovou a výrazovou formou na zvýraznenie pôvodnosti chrámového priestoru.
Na záver by som sa Vás chcela opýtať, čo by ste odkázali čitateľom Spravodaja, veriacim aj neveriacim.
Milým čitateľom Spravodaja, ako i všetkým obyvateľom Hamuliakova by som rád poprial otvorenosť srdca a mysle, aby každý prežitý deň v tejto obci bol požehnaním pre nich samých i formujúce sa spoločenstvo našej obce.
Zhovárala sa:
Miroslava Smitková
GÚTORRÓL INDULT
PaedDr. Mgr. Pavol Myjavec, PhD. 2014 július 1-je óta a Somorjai Plébánia plébánosa, amelyhez Gútor leányegyháza is tartozik. A Pozsonyi Szent Cyril és Metód Római Katolikus Hittudományi Kar elvégzése után 2002-től Érsekújvárott volt káplán, majd 2004-től Gellén adminisztrátor. 2005-től tanfelügyelő volt, 2014-től iskolaesperes.
Kedves Plébános Úr, Ön két és fél éve szolgál Gútoron. Gútor nemcsak a jelenlegi működési helye, de itt élte le gyermekkorát és fiatalságát is. Hogy látta a falut akkor, és hogy látja ma?
Gyermekkorom és ifjú éveim idején Gútort egy kis festői falunak tekintettem a Duna mentén. Ehhez a faluhoz sok élményem fűződik, amelyek gyakran csak emlékek, összehasonlítva a mai faluval a régi falukép mintha elmosódna. Ez a falu fejlődésével és a lakosság számával van összefüggésben. A község valamikori képe ma már kevésbé látható és észrevehető.
Miért és mikor döntött úgy, hogy a katolikus papi hivatást választja?
Utamat a papi hivatáshoz a helyi hívők csoportja vezette Barcsek Sándor Esperes úrral az élen. Körülbelül tíz éves koromtól éreztem erőteljes támogatásukat teológiai érdeklődésem terén. Nem egyszer támogattak az élet fontos pillanataiban, fontos döntések során, az élet megmérettetéseinél. Meg szeretném köszönni a példát, amelyet mutattak nekem, és a jótanácsokat mindazoknak, akiknek révén az Úr Isten a krisztusi papsághoz vezetett.
Milyen pasztorációs kihívásokat lát az egyházközségben, konkrétan a gútori leányegyházban?
Egyértelmű, hogy Somorja város és Gútor község leányegyháza tagjainak száma is növekszik. Először is a lakosság plébániaközösséghez való tartozását vélem fontosnak. A Katolikus Egyház az egyesítés lehetőséget kínálja – nyelveket, kultúrákat, nemzeteket áthidalva. Egyházunknak e nagy küldetését szeretném a helyi szinten is megvalósítani. Ebben segítenek nekem a káplánok, a megszentelt életközösségben élő emberek, akik a plébánia területén működnek. Következő pontként említeném a hívők szentségi életének megerősítését, tehát Jézus Krisztus alaposabb megismerését és a Vele való élet megszilárdítását – a templomban, katekézisek és találkozások során.
Ön a somorjai esperesség Mi minden tartozik az Ön hatáskörébe? Hogy látja a fiatal generációt?
Az iskolaesperes feladata főleg a katekéták – katolikus hittant oktató tanárok – állandó képzése, formálása, valamint a somorjai esperesség papjaival együttműködve a hittan gördülékeny oktatásának biztosítása az iskolákban. A katekétákkal történő találkozások alapján úgy látom, hogy a fiatal generáció nyitott az új ismeretek befogadására, és képes rácsodálkozni mindarra a valóságra, amely felülmúlja az ő ismereteit. Ide tartozik a katolikus vallásra vonatkozó kérdésekre való nyitottság is. De ez sok türelmet és a fiatalokra való összpontosítást igényel. Ebben látom Jézus Krisztusban megszemélyesített valódi értékek – Jóság, Szépség, Igazság, Egység – tudatosításáért és követéséért való óriási felelősséget. A hittan ezeket a helyes értékeket – Jóság, Szépség, Igazság, Egység – fokozatosan tárja fel és adja át minden időben a fiatal generációnak. Ezen a kereten belül a Katolikus Egyház oktató szerepe az iskolákban és iskolán kívül is helyettesíthetetlen. A fiataloknak ez hosszútávú szárnyalást, fejlődést, a kommunikáció lehetőségét biztosítja nemcsak az iskolákban, de azok iskolán kívül is.
A gútori templom az egyik legrégebbi templom Szlovákiában. Ön miben látja templomunk egyediségét a szakrális építészet szempontjából?
A szakrális építmények közül számomra a legközelebbi és legkedvesebb a gútori templom. Itt töltöttem gyermekéveimet, fiatalságomat, itt született az én papi hivatásom. A templom külső és belső formáját korabeli fényképek alapján ismerem. A templom külső formája iskolapéldája a 13. század közepe román építészetének. A templom belső terében értékes freskók (falfestmények) vannak – Biblia pauperum, képes biblia – a Szentírásból és szentek életéből vett jelenetekről. Örülök, hogy elődöm Mons. Barcsek Sándor – igaz, hogy hosszú ideig tartó szorgos munkával és a helyi lakosok segítségével – visszaadta a templom lehető legeredetibb román szakrális építészeti formáját, amely szerint besorolást nyer az egyedi legjobb állapotú korabeli építmények közé. A jövőben megfelelő lenne elgondolkodni a létező külső architektúra megőrzésén, ugyanígy a belsőn is, esetleg anyagi és kifejezési formával hangsúlyozni a templomtér eredetiségét.
Végezetül, meg szeretném kérdezni, hogy mit üzen a Gútori Hírmondó olvasóinak, hívőknek és nem hívőknek.
A Hírmondó kedves olvasóinak, Gútor lakosainak szeretném a szív és az elme nyitottságát kívánni, hogy minden megélt nap a községben egy áldás legyen számukra és a falu formálódó közösségének számára is.
Beszélgetőpartner: Miroslava Smitková
