.
VINŠOVANIE S BETLEHEMOM PRED VIANOCAMI
.
… spomienky pani kronikárky Julianny Bogárovej:
.
Mládež obce aj starší sa pripravovali na Vianoce – telom aj dušou. V tomto období sa robili posledné zabíjačky v roku a veľké upratovanie. Aby ľudia nezabudli ani na svoje duše – denne chodili ako svätojánske mušky po šamorínskej ceste s lampášmi na RANNÚ RORÁTNU OMŠU. 
.
Mládež s pomocou učiteľov chystala BETLEHEM z dreva, v ktorom bol malý Ježiš, sv. Jozef, sv. Mária, pastieri a ich zvieratá. Vedľa neho položili zapálenú sviečku, aby zvedavé deti videli aj do vnútra. S betlehemom chodili z domu do domu. Nosič betlehemu vstúpil do domu a po pozdravení sa opýtal:
.
“Smie sa vstúpiť s betlehemom?”
“Odkiaľ ste prišli?” spýtal sa pán domu,
“Z Betlehemu.”
“V tom prípade vojdite.”
.
Potom sa začalo mystérium s prozaickým textom a vianočnými koledami. Bradatí, v bunde (v obrátenej veste, tzv. bekecs v maďarčine), preoblečení pastieri, zvonivou palicou udierali o zem, čím vytvárali rytmus a zaznela pieseň. Na konci si aj domáci spolu zaspievali s pastiermi. Na konci vystúpenia dostala skupina „almužnu“ a zdvorilo sa rozlúčili s domácimi.
.
..
Príspevok pripravila: Juliana Krajčírová
P.S. Ďakujem všetkým, že súhlasili so zverejnením týchto fotografií.
.
.
Bogár Julianna: Örökségünk (Szokásaink és hagyományaink) – részlet: BETLEHEMEZÉS .
A falu fiataljai, öregei egy aránt a karácsonyra készülődtek – testben, lélekben. Megejtették a disznóvágásokat, takarítást, de nem felelkeztek meg a lelkükról sem – a somorjai úton naponta – szentjános bogárkák módjára – lámpással a kezükben igyekeztek gyalog a HAJNALI MISÉRE – RORÁTÉRA.
.
A gyermekek és a fiatalok a mindenkori tanítók és kántor segítségével készülődtek a betlehemezésre. Elkészítették a BETLEHEMET, mégpedig fából, benne a kis Jézus, Szent Jószef, és Szűz Mária, a pásztorok és állataik. A betlehem mellé egy kis gyertyát is tettek, hogy a kíváncsi gyerekek láthassák a belsejét is. Így jártak házról házra. Elsőként a betlehemet vivő lépett s házba, aki a köszönés után megkérdezte:
.
“Szabad e bejönni a betlehemmel?”
A házigazda kérdéssel felelt:
“Honnan jöttek?”
“Betlehemből”
“Akkor szabad.”
.
Ezután kezdődött a misztériumjáték prózai szöveggel és karácsonyi énekekkel. A bajuszos, szakállas, bundába öltözött (kifordított bekecs) pásztorok csörgő bottal ütötték a ritmust, és szállt az ének, a végén a háziak is együtt énekeltek a pásztorokkal. A misztériumjáték végén „alamiznát” kaptak, és illendően elköszöntek a háziaktól.
